Rezsi és az élelmiszer

A Groupama Garancia Biztosító legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, miből áll az eltérő családmodellek háztartásainak éves fogyasztása, hogyan alakulnak az egy főre jutó éves kiadások korcsoportonként, továbbá milyen módszerek alkalmazásával tudnának az emberek spórolni. A kutatás szerint a magyar lakosság több mint fele úgy gondolja, hogy nincsenek felesleges kiadásai, így nincs lehetősége az előgondoskodásra.

A legtöbb pénz lakásfenntartásra megy el

A Groupama Garancia Biztosító (GfK Hungária által készített) kutatása során három csoportot vett górcső alá: 1) a két felnőttből álló modellt (ahol legalább az egyik fél 65 évesnél idősebb), 2) a két felnőttből és két gyermekből álló családot, és 3) az egyszemélyes háztartást.

A kétszemélyes családok, háztartásonként évente átlagosan 1 906 858 forintból gazdálkodnak. Az éves költségük 52 százalékát (majdnem egymillió forintot) az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a lakásfenntartási kiadások teszik ki, 25, illetve 27 százalék arányban. Az egészségügy és a közlekedés külön-külön 170-180 ezer forintot, a kultúra és szórakozás közel 136 ezer forintot, míg a hírközlés (melyben megjelenik a távközlésre fordított kiadás és a médiafogyasztás) nem sokkal csekélyebb, összesen 110 ezer forint költséget jelent számukra évente. Lényegesen kevesebbet szánnak lakberendezésre, ruházatra, szeszes italra és dohányárura, valamint vendéglátásra a megkérdezett kétszemélyes háztartások.

A kétgyermekes, kétszülős háztartások éves összfogyasztásra 2 millió 769 ezer 620 forintot költenek. A háztartás fenntartásához szükséges élelmiszerekre és háztartási energiára ugyanannyit szánnak, hozzávetőlegesen összesen 1 millió 220 ezer forintot. A többi költségük a teljes fogyasztásuk kisebb arányát teszi ki: 387 ezer forintot áldoznak közlekedésre, 236 ezer forintot kultúrára és szórakozásra, 177 ezret hírközlésre, 154 ezer forintot vendéglátásra, szálláshely igénybevételére, 143 ezret pedig ruházkodásra költenek. A listát esetükben a lakberendezés, az egészségügy, a szeszes italok és dohányáruk zárják, utolsó helyen pedig az oktatás (csupán 1 százalék) áll.

Az egyszemélyes háztartások évente 1 340 201 forintból tartják fenn magukat. Az arányokat tekintve ők is jövedelmük 52 százalékát költik lakásfenntartásra, illetve élelmiszerek beszerzésére – bár esetükben – a kétfős modelltől eltérően – 31 és 21 százalékban oszlanak meg a költségek. Évente 110 ezer forintot közlekedésre, és közel ekkora összeget kultúrára és szórakozásra költenek. 89 ezer forintjuk megy el egészségügyi termékekre és szolgáltatásokra, 80 ezer forintot adnak ki hírközlésre. Egy kissé eltérő rangsorolással ugyanazok a termékek zárják a sort, mint ahogy az a kétszemélyes háztartásokra jellemző 

A rezsi és az élelmiszer viszi el pénzünk nagy részét

A kutatás négy különböző korosztály költési szokásait is elemezte; elsőként a harminc évnél fiatalabbak kiadásait vizsgálta meg. Az éves kiadásuk 715 071 forint. A költségeik legnagyobb részét a lakásfenntartás teszi ki 205 ezer forinttal, majd utána következnek az élelmiszerek 143 ezer forinttal, a harmadik legtöbbet jelentő kiadás pedig a közlekedésre elköltött 74 ezer forint. Kultúrára és szórakozásra 64 ezer forint, hírközlésre pedig 45 ezer forint jut évente. Ennél kevesebbet fordítanak vendéglátásra, ruházkodásra, káros szenvedélyekre, egészségügyre, lakberendezésre és oktatásra. Alig különböznek a 30-39 éves korosztály kiadásai a náluk fiatalabbakétól. Bár az ő éves kiadásuk 757 863 forint, a költési arányokat tekintve majdnem ugyanaz a sorrend, de ők élelmiszerre évente 158 ezret, míg közlekedésre 100 ezret szánnak.

A 40-49 évesek 694 282 forintot, az 50-59 éves korcsoport pedig 844 405 forintot költ el fejenként évente. Az ő költségeinek aránya is rendkívül hasonló; eltérésként pár ezer forintnyi többlet csak az élelmiszereknél mutatkozik.

A felesleges kiadások elhagyásával havonta több mint 20 ezer forintot spórolhatnánk

A magyar lakosság több mint fele, 56 százaléka érzi úgy, hogy elég komoly megszorításokkal él, azaz egyáltalán nincsenek felesleges kiadásai. A népesség közel negyede (24 százalék) gondolja úgy, hogy ha lemondana felesleges kiadásairól, akkor el tudna kezdeni rendszeresen megtakarítani akár egy jelentősebb összeget. A megkérdezettek 19 százaléka, a lakosság ötöde véli úgy, hogy felesleges kiadásai lemondása nélkül is képes takarékoskodni.

„A felesleges kiadások elhagyásával havonta akár több, mint 20 ezer forint megspórolható lenne. Az emberek fejében az a téves kép él, hogy minimum havi 30 ezer forintot kell félretenniük azért, hogy anyagi biztonságban töltsék nyugdíjas éveiket. Pedig ha már fiatalon elkezdjük az előgondoskodást, ez az összeg sokkal kisebb is lehet” – mondta Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Hogyan spórolhatnánk?

A válaszadók szerint a legtöbbet a kisösszegű kiadásokon az élelmiszerboltokban és természetesen az otthoni háztartási energiával való takarékoskodással lehet félretenni. Következőként arányosan a dohányárukon lehet spórolni (elsősorban a leszokással), az öltözködésre szánt pluszköltségekkel, kocsi helyett tömegközlekedés használatával, megfontoltabb telefonálási szokásokkal. A szerencsejátékra, márkás holmikra, szeszesitalok vásárlására, szórakozásra, szépítkezésre fordított kiadások mérséklésével tovább kímélhetjük pénztárcánkat. A megkérdezettek szerint pusztán tudatosabb vásárlással, fogyasztási szokásokkal havonta 20 271 forint megspórolható lenne.

Forrás: energiaoldal.hu