Nézzük át mit kell tudni általában a befektetési alapokról és nézzünk egy példaszerű felsorolást arról, hogy mely befektetési alapok hozamai voltak 20% felettiek 2013-ban. Mindez gondolatébresztő, érdemes a témának a pénzügyi oldalakon részletesen utánaolvasni.
Befektetési alapok
A befektetési alap egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a
befektetők a megtakarításaikat egyszerűen, biztonságosan, kevés
költséggel és a kockázatok megosztásával fektetheti be az
értékpapír-piacon (ingatlanpiacon). Befektetési alapról Magyarországon
2001. óta beszélhetünk.
Az alap voltaképpen a befektetők tulajdonában lévő vagyontömeg,
amelyet az alapkezelő kezel. A befektetők részesedését a befektetési
jegyek határozzák meg. A befektetési jegyek árfolyama mutatja meg, hogy a
közös vagyonból mennyi jut egy-egy befektetési jegyre.
A befektetési alapok legfontosabb intézményei
A 2001. évi CXX. törvény szabályozza a befektetési alapok
létrehozását és működését. A jogszabály kimondja, hogy befektetési
alapot csak befektetési alapkezelő hozhat lére és kezelhet. Az
alapkezelő társaság feladata az alap létrehozásán kívül a befektetési
döntések meghozása, végrehajtása, valamint a befektetők tájékoztatása.
Az alapkezelő társaság közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszköze,
azaz a befektetők megtakarításai felett, ezért szükség van egy
letétkezelő bankra, amelynek feladata az alap eszközeinek őrzése, és az
értékpapírügyletek technikai lebonyolítása.
A magyarországi befektetési alapok befektetéseiket három eszközcsoportban végzik.
1. Kötvények: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára nemcsak a kötvény ellenértékének visszafizetését ígéri, hanem meghatározott kamatot is.
2. Részvények: gazdálkodó társaságokban lévő, tulajdonosi jogokkal
bíró értékpapírok. Értéküket elsősorban adott társaság befektetők általi
megítélése befolyásolja.
3. Ingatlanalapok: közvetlenül valósítanak meg
ingatlan-befektetéseket, ezen kívül csak rövid lejáratú állampapírokat
vásárolhatnak.
A befektetési alapokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk.
Visszaválthatóságuk szerint megkülönböztetünk:
- zárt végű befektetési alapot, ekkor a befektetési jegy csak a futamidő leteltével váltható vissza, ekkor jut a befektető a pénzéhez, valamint
- nyílt végű befektetési alapot, ami a lejárat előtt bármikor visszaváltható.
Nyilvánosságuk szerint vannak:
- nyilvános befektetési alapok, amikor bárki megvásárolhatja a befektetési jegyeket, és
- zárt körű befektetési alapok, amikor csak olyan személyek vásárolhatnak befektetési jegyet, akik megfelelnek a meghatározott feltételeknek.
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők
Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) általi megállapított kategóriákat
fogadják el, melyek a következők:
- likviditási alapok: ekkor csak olyan kötvénybe fektethet az alap, amelyeknek a futamideje nem haladja meg a három hónapot
- pénzpiaci alap: ekkor csak olyan kötvénybe fektethet az alap, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet
- rövid alapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje 1-3 év
- hosszú alapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 10 évet
- kötvénysúlyos vegyes alapok: a kötvényeken kívül maximum 30%-ban részvények is vannak
- kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvények aránya 30-70% a kötvényekhez képest
- részvénysúlyos alapok: a részvények vannak túlsúlyban, arányuk 70-90% közötti
- tiszta részvény alap: a részvények aránya meghaladja a 90%-ot
- garantált alapok: hozam vagy tőkemegtartást ígérő alapok
- származtatott alapok: származtatott ügyletekbe fektetnek, például opciós ügyletekbe
A már korábban is említett ingatlanalapoknak két kategóriájuk van
- az ingatlanforgalmazó alapoknál az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%,
- az ingatlanfejlesztő alapok esetében ez az arány maximum 60% lehet.
Hozamok
Az alapok teljesítményének mérésére az egyik legnépszerűbb mutató a
Sharpe ráta, amely az alapok kockázatmentes hozamon felüli
teljesítményének és a szórásának hányadosa, vagyis megmutatja, hogy
egységnyi szórás mellett (amit itt a kockázatosság mértékeként
tekintünk), mekkora többlethozamot ért el az alap. Hibája viszont, hogy a
negatív hozamok esetén a nagyobb szórás relatíve javítja a mutatót,
ezért itt most csak a pozitív sharpe mutatóval rendelkező alapokat
vettük sorra, az elmúlt három év teljesítménye alapján.
Befektetési alapok hozamai 20% felett - 2013
A következő befektetési alapok néhány példa arra, hogy 2013-ban 20% vagy ennél jóval magasabb hozamokat is sikerült alapok sokaságának elérni. A felsorolt befektetési alapok jó része külföldi alapkezelő által kezelt devizában (USD vagy EUR) működő alap, amely alapok jegyeinek forgalmazását itthon csak bizonyos pénzintézetek végzik (OTP, Citibank, Aegon, stb.). A forgalmazási jutalék általában tetemes, 3-4% közötti, amelyet általában a vásárláskor az eszközértékre vetítve azonnal kell megfizetni. Ezen jutalék hosszabb távon tud megtérülni az átlagosnál - szerencsés esetben - jóval magasabb hozamok által.
A felsorolásnál az alap neve nagybetűvel, majd az alap rövidített megnevezése található, zárójelben pedig hogy magyar vagy külföldi az alapkezelő és utána az alap devizaneme. A végén a 2013-ban elért hozam található.
OTP, Klímaváltozás Származtatott [magyar, HUF] - 43,1%
AEGON, Climate Change Befektetési [magyar, HUF] - 22,6%
ALLIANZ, RCM European Equity Dividend [külföldi, EUR] - 22,3%
BLACKROCK, Global Funds [külföldi, EUR] - 20,6%
BLACKROCK, Global Funds [külföldi, EUR] - 20,6%
BLACKROCK, New Energy [külföldi, EUR] - 25,5%
BLACKROCK, US Flexible Equity [külföldi, USD] - 24,5%
CREDIT SUISSE, USA [külföldi, USD] - 27,7%
ING, EU High Dividend [külföldi, EUR] - 20,7%
ING, IT [külföldi, EUR] - 21,5%
PIONEER, Funds US [külföldi, USD] - 24,6%
SCHROEDER, ISF US Small and Mid Cap [külföldi, USD] - 31,2%
SCHROEDER, ISF US Small and Mid Cap [külföldi, EUR] - 30,7%
TEMPLETON, Euroland [külföldi, EUR] - 32,9%
PIONEER, US Fundamental Growth [külföldi, USD] - 22,3%
Forrás: Alapkezelők honlapjai
Forrás: Alapkezelők honlapjai
No comments:
Post a Comment