Jetlag - "élvezted" már Te is?

Mi is az a jetlag? Hosszabb több időzónát is érintő repülések után fellépő fiziológiai tünet-együttes. Érdekes módon nincsen magyar elnevezése, néhol "időzóna átlépés szindómának" vagy "időzónabetegségnek" nevezik, noha persze nem betegség - a nagy utazók számára esetleg éppen vágyott jelenség, hiszen a sokszor kellemes utazás tényét jelzi. Ugyanakkor egy nagyon kellemetlen tünetegyüttes, ami sokszor napokig eltart megnehezítve az utazás utáni első időszakot. Orvosi neve találóan "desynchronosis".

Mi a jetlag?

Az emberi szervezet belső órája főként az éjszaka és a nappal váltakozásának ritmusát követi. Az ezek alapjául szolgáló mechanizmusok az evolúció során különösen stabillá váltak, és tipikusan önszabályozó ciklusokat tartalmaznak, amiket speciális fehérjék szabályoznak. 

Ahhoz, hogy megértsük mi az a jetlag, nem árt ha megismerjük a cirkadián ritmust. Ez voltaképpen az élőlények napi, 24 órás ciklusa. Ezt a ritmust az ember (és az összes élőlény) saját belső időmérő rendszere szabályozza, amit viszont erősen befolyásolnak egyes külső hatások, például a napfény és az éjszaka váltakozása. A cirkadián ritmus azért nagyon fontos az élőlények mindennapjaiban, mert ez határozza meg egy sor olyan fontos cselekmény rendszerét, mint például hogy mikor van szükségünk alvásra, mikor éhezünk meg, vagy mikor emelkedik és mikor süllyed a testhőmérsékletünk.

Az emlősök, így az ember belső órája a hipotalamuszban van. A cirkadiánnak nevezett ritmus a szervezet több működését is érinti, mint a testhőmérsékletet, vérnyomást, vizeletkiválasztást, hormontermelést. A belső óra 24 óránál hosszabb napokat mér ki, de a külső körülmények 24 órás ritmusra állítják be. A melatonin a fontos szabályozó hormonok egyike; éjjel, sötétben több, nappal, világosban kevesebb termelődik. 

Az időzónák közötti utazás során a test biológiai órája nem lesz szinkronban a célállomás helyi idejével, mivel a nappali világosság és az éjszakai sötétség váltakozása eltér attól, amihez hozzászokott: a test természetes ciklusa felborul, mivel azok a ritmusok, amik az étkezés, alvás idejét, a testhőmérséklet változását kontrollálják, többé nem felelnek meg a külső környezet stimulációjának, néha még egymásnak sem. 

Amennyiben az utazó személy szervezete nem tudja azonnal újraszabályozni ezeket a ritmusokat, jetlaget tapasztal meg. A szervezet alkalmazkodásának sebessége személyfüggő; egyeseknek több nap kell az átálláshoz, mások szinte meg sem érzik a tüneteket. Egy vagy két időzóna átlépése általában nem szokott jetlaget okozni.

  

A modern időkben azonban a cirkadián ritmus létezése olykor gondokat is okozhat. Korábban nem volt lehetőség olyan sebességgel utazni, mint ma, ezért a cirkadián ritmusnak maradt ideje szinkronizálnia magát. Ez még az autózás során is így van, - a jetlag jelenség először a repülés feltalálása után jelentkezett. Wiley Post és Harold Getty, két repüléstörténeti híresség számoltak be róla elsőként, 1931-ben, miután nyolc és fél nap alatt körberepülték a földgolyót.

Mi a pontos kiváltó oka?

Az Oxford Egyetem kutatói állítólag megtalálták azokat a molekuláris fékeket, amik megakadályozzák, hogy a test belső órája átállhasson egy hosszabb repülőút után. Tanulmányuk a Cell folyóiratban jelent meg, amely szerint az eddigi kísérleteknél használt egerekben a fékek szétkapcsolása után az állatok már gyorsabban alkalmazkodtak az új körülményekhez.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a belső óra miért nem alkalmazkodik rögtön az új időzónához. A vizsgálathoz egereket használtak; az emlősök biológiai órája az emberéhez hasonlóan működik.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az állatok DNS-ének egyes szakaszai hogy változnak meg a fény hatására. Megállapították, hogy a fény számos gént aktivál, de egy fehérje, az SIK1 ezután megint inaktiválta őket. Az SIK1 úgy működött, mint egy fék, ami semlegesítette a fény hatásait. 

Az egereken több kísérletet is végeztek, hogy visszafogják az SIK1 működését, hogy az állatok akár hat időzónával arrébb is gyorsan tudjanak alkalmazkodni az új körülményekhez. A SIK1 működésének aktivitását 50-60 százalékkal tudták csökkenteni, ami elég ahhoz, hogy számottevő hatást érjenek el. A kezeletlen egereknek néha hat napig is eltartott, mire hozzászoktak az új időzónához, de a kísérleti állatoknak ez hat óra alatt sikerült.

 

Mik a tünetek?

Az időzónabetegség tünetei nagyon hasonlatosak az alvászavar tüneteihez. Az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúsága, vagyis hamarabb felébred a "beteg". Az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, az utazó letargikussá vagy ingerlékennyé válhat, emelkedhet a vérnyomás.

Milyen esetben lép fel?

Mivel a belső óra 24 órásnál hosszabb ritmusú, és nyugat felé repülve lerövidülnek-, kelet felé hosszabbodnak a napok, ezért a jetlag nem a repülőút hosszától, hanem kizárólag a kelet-nyugati irányban megtett távolságtól függ. Így például egy tízórás repülőút Európából Afrikába nem okoz jetlaget, hiszen az utazás elsődlegesen észak-déli irányú. Az USA keleti partjától a nyugati partig megtett ötórás út azonban könnyen jetlaget okozhat.

Veszélyes is lehet

Veszélyes is lehet, ha valaki sokszor kénytelen kitenni magát a jet lag hatásainak. Azok, akik gyakran tesznek meg sok időzónán átívelő távolságokat, memóriazavarokat és egyéb agykárosodásokat is szenvedhetnek. Egy öt éven át tartó vizsgálat során légikísérőket hasonlítottak össze, akik közül az egyik csoport kevesebb mint 5 napot pihent egy-egy hosszú repülés között, míg a másik két hetet, vagy többet. (Ami még mindig sokkal több utazás, mint amennyinek egy átlagos szervezet ki van téve.) 

A kevesebbet pihenő csoport rosszabbul teljesített a memóriateszteken, és a halántéklebenyükben (ami többek közt a tanulásért és az emlékezetért felelős rész az agyban) is változásokat mutattak ki. Bár nincs még rá pontos magyarázat, egyelőre azt tartják valószínűnek, hogy a károsodást a jet lag-et kiváltó körülmények alatt keletkező stressz hormonok okozzák.

Szerencsére azonban – hacsak nem légikísérő az ember – nem szükséges túlzottan aggódni a jet lag okozta agykárosodás miatt, mert nagyon kevés ember utazik keresztül napi rendszerességgel négy-öt időzónán. Sokkal veszélyesebb helyzetben vannak azok, akik rendszeresen dolgoznak nappal-éjszaka váltott műszakban.

 

Mit tehetünk ellene?

Lehet csökkenteni a jetlag tünteteit, de úgy járunk a legjobban, ha tisztában vagyunk a létezésével és elfogadjuk, mint bizonyos utazásokkal kapcsolatos jelenséget. Ekkor nem ér minket váratlanul. Segíthet az "átvészelésében" a megfelelő mennyiségű folyadék (ha lehet ne alkohol), a kímélő ételek és a könnyű testmozgás. 

Fontos lehet hogy próbáljunk meg pszichésen igazodni a célállomáshoz. Például már utazásunk kezdetén állítsuk be óránkat a célállomás idejére és fogadjuk el, hogy most annyi az idő, amennyit az óránk mutat.

Léteznek tablettás készítmények is, amelyek szintén segíthetnek az átállásban. Ezek egyrészt melatoninszerű hatóanyagok, másrészt sima altató-nyugtató hatású készítmények (sleeping pill). Ezek azonban csak főleg a tünetek kezelésére alkalmasak, nem mindig segítenek a ritmus helyreállításában.

Hasznos segítség: a fény.

A legjobban akkor segíthetünk a cirkadián ritmusunk átállásában, ha fénynek tesszük ki magunkat olyankor, amikor ezt az agy jelzésként értelmezi. Reggelenként, illetve akkor, amikor a szervezet azt hiszi hogy reggel van, a fény segít a felébredésben. Hogyha ilyenkor erős fénynek tesszük ki magunkat, akkor a következő reggelen egy kicsit korábban fogunk ébredni. Ezzel szemben, hogyha este ér minket erős fényhatás, az azt jelzi az agynak, hogy a napnak még nincs vége, hogy tovább szükséges fennmaradnia, és ezért másnap később is ébredünk fel. 

Tehát amikor kelet felé kel át valaki hét-nyolc időzónán, (például egy jó kis thaiföldi nyaraláshoz) akkor jól teszi, ha keres magának egy jó erős fényforrást (mondjuk napra megy) abban az időben, amikor otthon egy-két óra van hátra a reggeli ébredésig. Ez nem lesz nehéz, mert a tartózkodási helyen ilyenkor délután van. Ugyanakkor ilyenkor jobb elkerülni a kora reggeli napfényt, (amikor otthon este van) mert az a rossz irányba mozdítja el azt a bizonyos központi órát. Ez fordítva is így van. 

Amikor nyugatra utazik az ember, akkor olyankor kell napra menni, amikor a helyen ahonnan elindult közeleg az alvásidő. Azaz ha mondjuk Budapestről érkezett valaki Los Angelesbe, akkor elvben az lenne a helyes, ha a kora hajnali órákban találna egy fényforrást, olyankor, amikor itthon lefekvéshez készülődne.

Melatonin

Melatonin tablettát csak azoknak érdemes szednie, akik különösen érzékenyen reagálnak az időeltolódásra és nagyon megviseli őket. Bár vény nélkül is beszerezhető, a szedés mikéntjéről nem árt szakértő orvossal is konzultálni, terhes nőknek pedig egyáltalán nem javasolt.

A fény hatására a szervezetben valamennyi idő elteltével melatonin termelődik, tehát ha este beveszünk egy melatonin tablettát, attól jobban alszunk, és szervezetünk felkészül a következő ciklusára. A melatonin megfelelő időpontban való beszedése szintén elősegítheti a megváltozott időzónához való alkalmazkodást. 

Akkor kell bevenni, amikor a szervezet szerint itt az idő az alvásra. Ez segíteni fog abban, hogy könnyebben felébredjünk reggel és a következő nap jobban aludjunk. A melatonin érdekessége, hogy valami miatt csak abban az esetben működik, amikor keleti irányban szeli valaki át az időzónákat.

Forrás: webbeteg.hu, wikipedia.hu