Mikrohullámú sütő. Veszélyes? Nem?

A mikrohullámú sütő az emberiség egyik nagy találmánya. Ötletes technikán alapul a működése bizonyos frekvencián gerjesztett radiohullámok által gerjesztett súrlódási hő melegíti az érintett tárgyat.

A második világháborúban egy amerikai hadmérnök végzett kutatást a mikrohullámokkal. Ekkor jött a véletlen, mint  számos egyéb találmány esetében is: egy kísérlet során a sugárzott területen volt a szendvicse és a művelet után azt vette észre, hogy az forró. Ez a "felfedezés" volt a kiindulópont a további kutatásokhoz.

Nézzük mit kell tudni a mikrohullámú sütőről és a vele kapcsolatos félelmekről. Tévhitek? Igazak? Kidobjuk? Használjuk? Hol van az igazság? Nézzük a tényeket és a "tényeket".

Mikrohullámú sütő története

Kicsit pontosítva a fenti történet, a mikrohullámok melegítő hatása már a harmincas években ismert volt, sőt 1937-ben a Bell Telephone Laboratories szabadalmat is nyújtott be egy olyan eszközre, amely alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal érte el a melegítő hatást.

Később, 1945-ben egy sikeres mérnök-feltaláló, Percy Spencer egy Raytheon nevű vállalat számára tervezett úgynevezett magnetronokat – ezek adják a radar „lelkét”. Egyik fejlesztésével bíbelődve azt tapasztalta, hogy Mr. Goodbar márkájú csokoládéja megolvadt a zsebében. Később kipróbálta ugyanezt pattogatni való kukoricával, s a kész nassolnivaló kisvártatva beterítette a szobát. Harmadszorra nyers tojással kísérletezett, ami bele is robbant a kísérletet végző technikus arcába.

Mindenesetre a felfedezés beindította a mikrohullámú sütő karrierjét, melyet 1947 óta gyártanak a Spencer által felfedezett elvek alapján, és az általa konstruált magnetronnal a belsejében. Csak érdekességképpen: az első mikrohullámú sütő 1,8 méter magas és 340 kilogramm volt, és akkoriban csillagászatinak számító 5000 dollárba került.

Mikrohullámú sütő működési elve

Egy ilyen szerkezet lelke, az említett magnetron, nem más, mint egy állandó mágnessel kombinált vákuumcső, amely 122 milliméter hullámhosszú elektromágneses sugárzást gerjeszt. A sütő fém belseje pontosan meghatározott méretekkel rendelkezik, ami pontos méret az állóhullámok kialakulásához szükséges. A készülékben lévő 2 ventilátor közül az egyik a magnetront hűti, a másik a sütőteret szellőzteti.

A mikró zárt, belső terében ebből egy úgynevezett állóhullám alakul ki – ezért kell az üvegtálcán forgatni az ételt, hogy egyenletesen kapjon belőle minden oldala. Ez a mikrohullámú sugárzás sűrű forgásra, rezgésre készteti az ételben található molekulákat, amelyek az egymással való folyamatos ütközés és súrlódás során hőt fejlesztenek.

A mikrohullámokat az "tárgyban" lévő molekulák (pl. víz, de más folyadékok is) különböző mértékben elnyelik. Az elektromos tér jelenlétében a vízmolekulára olyan erő hat, ami a tér irányának megfelelő irányba akarja forgatni a molekulát, majd pedig vissza, mivel az elektromos tér iránya igen gyorsan az ellentétes irányba változik (másodpercenként 2,45 milliárd alkalommal). Ez a frekvencia forgatja lényegében nagy sebességgel a folyadékmolekulákat oda-vissza. Ahogyan a molekulák mozognak, ütköznek a mozgási energiájuk egy részét átadják, ami által a tárgy felmelegszik. 

A fagyasztott étel felmelegítése azért is tart hosszabb ideig, mert a vízjég szilárd anyag, a megfagyott vízmolekulák nem mozognak olyan könnyen, mint a víz folyékony állapotában. Ugyanebből az okból nehezebben melegszenek fel a kevés vizet tartalmazó ételek.

Mikrohullámú sütő szigetelése

A mikrohullámú sütő egyetlen nagy Faraday-kalitka. Olyan térrész, ahová az elektromos térerő nem hatolhat be. Még az ajtó mögött is ott találunk egy sűrű rácsozatot képező áramvezető réteget, amely nem engedi át a rácsrésnél nagyobb hullámhosszú mikrohullámú sugárzást, miközben a kisebb hullámhosszon terjedő látható fényt igen. Ezért látunk be a mikró belsejébe.

Az efféle szigetelés természetesen sosem százszázalékos, ezért Faraday ide vagy oda, a hiperérzékeny antennákkal ellátott, jelentős szolgáltatói térerővel támogatott mobiltelefonok mégis megcsörrenek a „kalitkában". Amúgy a mobilt is mikrohullámú sugárzás működteti, csak az nagyobb, méteres hullámhosszú, és kisebb frekvenciájú, ezáltal kisebb energiájú.

Bár a kiszökő mikrohullámok sugárzása nem olyan erős, a sosem teljes szigetelés miatt tanácsolják például azt, hogy kisgyermeket lehetőleg ne rakjunk közvetlenül a mikró ajtajába, tetejére. Nyitott ajtónál se működtessük, mert fájdalmas égési sérülésekre tehetünk szert.

Más kérdés, hogy ilyen baleset csak hibásan működő készüléknél fordulhat elő. Egy igazi mikró be sem kapcsol, ha nyitva az ajtaja.

Mikrohullámú sütővel kapcsolatos félelmek

1. Ellenérvek - hangoztatott félelmek

Az ellenzők által legerőteljesebben hangoztatott ellenérv azon alapul, hogy a mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől, degenerált molekuláktól nem lesz egészséges sejtépítés az ilyen ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanem előbb-utóbb egyre jobban elhatalmasodó degeneráció indul meg a szervezetében, éppen ott, ahol a szervezetén belül a leggyengébb az immunrendszer állapota. 

Elgondolkodtatónak mondják, hogy gyermekeink, unokáink mikrohullámú sütővel készített, melegített ételeken nőnek fel. Sok helyen az egészségügyi intézményekben, idősek otthonában is mikrózott ételeket tálalnak fel a betegeknek és öregeknek, akiknek amúgy sem erős az immunrendszerük. Régebben alig volt rákos beteg gyermek, ma pedig már a kórházakban sajnos vannak gyermekrák osztályok is. A daganatos betegek száma pedig napról napra növekszik.

A természetben nincs ilyen intenzív mikrohullámú sugárzás, tehát az emberi szervezet szempontjából ez a hatás új. Tudjuk, hogy az élővilágban az ember az, aki legrosszabbul alkalmazkodik az őt érő külső-belső hatásokhoz. Sok-sok generáció kell ahhoz is, hogy megszokjon valamit a genetikai rendszere.

Ellenzők ismertetik a Tér és Idő hasábjain megjelent egy tanulmányt: svájci orvosok nyolc önként jelentkező, makrobiotikusan táplálkozó személyen végezték el a következő kísérletet. A kísérlet során a résztvevők 2-5 naponként megváltoztatott táplálékot kaptak. Elsőként egy biotermelő nyers tejét, másodikként ugyanezt hagyományos módon felforralva, harmadikként a berni cégtől származó pasztőrözött tejet, negyedikként ugyanezt mikrohullámú sütőben felforralva. Ötödikként nyers biozöldséget, hatodikként ezt a zöldséget hagyományos módon megfőzve, hetedikként ugyanezt lefagyasztva, majd mikróban megfőzve.

Meghatározott idővel a táplálékfelvétel után vért vettek, és a kapott vérmintát bizonyos kritériumok szerint elemezték. Az eredmény a következő lett: a mikrohullámú sütőben melegített, felengedett vagy főzött ennivaló a kísérleti alanyok vérében szignifikáns elváltozásokat okozott, csökkent valamennyi hemoglobin érték. A limfociták (nyiroksejt, nyirokszövetekben termelődő fehérvérsejt) esetében pedig rövid ideig tartó, erőteljes csökkenést állapítottak meg. A mikrohullám hatásának kitett emberi táplálékok vizsgálata azt is igazolta, hogy fogyasztásuk az emberi szervezetben patogén (kórokozók, valamely betegség kifejlődését elősegítő) folyamatok kezdetét váltja ki. Érdekes (nem véletlen?), hogy például Svájcban, Franciaországban tilos reklámozni a mikrohullámú sütőket.
 

Még egy kísérlet, amit érdemes otthon is kipróbálni. A kikapcsolt állapotban lévő mikróba bele kell tenni egy bekapcsolt mobiltelefont. Rá kell csukni a mikró ajtaját, majd felhívni egy másik készülékről a mobiltelefont. Akkor jó a mikró szigetelése, ha nem szólal meg a benne lévő mobil készülék. A mobilok ugyanis 1800 MHz frekvenciatartományban üzemelnek, a mikrosütők pedig 2450 MHz-en. Tehát ha a mobilkészülék mikróval közel azonos frekvencia sugárzása "kitalál" az mikróból, akkor ezt a mikrohullám is meg tudja tenni. 

Ellenérvelők hangsúlyozzák, hogy a mikrohullám sejtmembrán-változtató hatását a géntechnológiában használják, hogy hozzájussanak a génekhez, amelyek így mesterségesen megváltoztathatók. A folyamatos stresszhatás, így a mikrohullámok is arra kényszerítik a sejtet, hogy fokozottabb légzésre álljon át, melynek során ugyanúgy H₂O₂ és CO, azaz sejtmérgek keletkeznek, mint ahogy a rákos sejtekben is kimutathatóak ezek a sejtmérgek. Ezért is olyan veszélyes a mikrohullámú sütőben bent működő és az onnan kijutó sugárzás.

 

Mellékesen megjegyezhető, hogy hasonló hatásokkal bírhat egy kerámia főzőlap is, az elektroszmog és az elektromágneses erőtér miatt. 

Ijesztően hangzó tényként beállított, és valóban kísérlettel igazolt ténynek tűnő állítások. Kicsit meg is ijedtünk, hiszen csapatunk mindegyik tagja napi szinten melegítget mikróval. A nagy megijedés előtt azonban átnéztük a mellette szóló megállapításokat - amelyeket szintén kísérletek igazolnak.

2. Érvek mellette - válaszok a félelmekre

A mikrohullámú sütővel kapcsolatos félelmekre az általános válasz, hogy azok a fizika, a kémia vagy a biológia által nem teljes körűen ismert és igazolt hatásokról szólnak.

Az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) is foglalkoztak a mikrohullámú sütő vélt, vagy valós ártalmaival, de semmiképpen sem tartják veszélyesebb ételkezelési eljárásnak a hagyományos nyílt tűzi vagy rezsós sütési-főzési eljárásoknál. A mikrosütő belülről kifelé melegíti fel a bele tett folyadékot, élelmiszert, behatol a melegítendő anyagba, s megfőzi azt, sütésre a mikrohullám alkalmatlan. 

Rákkeltő anyag a hagyományos sütési-főzési eljárások során is keletkezikhet az élelmiszerben, akár egészségre káros mértékben is, p., amikor odakozmál az étel, megfeketedik a sütemény, a pizza vagy a hús felszíne. A zsiradékokat pedig csak egyszer szabadna használni, a gyakorlattal ellentétben (másodsorban is sütünk az olajban, rákkeltő anyagot viszünk az ételbe).

A mikrohullámú sütőben nem pörkölődhet meg az étel, az eljárás nem tud sült felületet adni, s ilyen szempontból egészségesebb melegítőeszköz a hagyományos nyílt lángú vagy villany sütő-főző eszközöknél. A kombinált mikrohullámú sütőkben közel 300 Celsisus-fokos levegő befújásával elérhető a pörkölődés, s a módszerrel rákkeltővé is tehető az étel. A mikrohullámú sütőben szintén a felismerhetetlenségig megváltozhat egy anyag, de – mint ahogy az odakozmált csirkét sem fogyasztjuk el – a mikróban tökéletesen átalakult élelmiszertől is jobb idegenkedni. De abban a tekintetben is megnyugodhatunk, hogy a mikrózott élelmiszer nem tudja elnyelni vagy felvenni a mikrosugarakat, s nem is tudja tárolna ezt az energiát. 

Továbbá a mikrohullámú sütőknek számos előnyük van, hangoztatják a mellette érvelők:

• Gyorsabb, mint a hagyományos főzési eljárás.
• A hagyományos főzés során rengeteg energiát elhasználunk olaj- és vízmelegítésre, míg a mikrohullámok csak az ételt melegítik, így energiát spórolhatunk meg
• A tápanyagok az ételben maradnak
• A proteintartalmú ételek nem barnulnak meg mikrohullámú sütőben való főzéskor. Ez a csökkentett oxidáció azt jelenti, hogy az ételben található A-és E vitamin kevésbé sérül
• A mikrohullámmal melegített ételekben  több vitamin marad, mint a  hosszú főzéssel elkészítettekben
• Az egészségünkre potenciális veszélyt jelentő mikroorganizmusok 5 és 60 Celsius fok között szaporodnak, ám mikor mikrohullámú sütőt használunk, annak gyorsasága miatt minimálisra csökkenthetjük ételünknek a kritikus zónában töltött idejét

Támogatók szerint sok a tévhit a mikrohullámú sütőkről:

• A mikrohullám megváltoztatja az étel kémiai szerkezetét. Nem igaz. Nincs bizonyíték a mikrohullámú energia által keltett veszélyes vagy mérgező anyagváltozásra.
• A mikrohullámmal elkészített ételek fogyasztásával nagyobb sugárzásnak tesszük ki magunkat. Nem igaz. Abban a pillanatban, ahogy a mikrohullámú sütőt kikapcsoljuk megszűnik a mikrohullámok jelenléte az ételben.
• A mikrohullámú energia radioaktív. Nem igaz. A mikrohullámú energia nem tud radioaktívvá alakítani sem ételt, sem mást. Bár a gyártók továbbra sem ajánlják, hogy a készülék ajtajához hajolva nézzük végig a főzés folyamatát.

Érvelőknek arra a "félelemre" is van válasza, hogy a sütő által kibocsátott sugárzás elpusztíthatja az élelmiszerekben és a zöldségekben levő tápanyagokat. Szerintük a legtöbb kísérlet az ellenkezőjét igazolja.

Mivel a mikrohullámú sütők általában kevesebb hővel működnek, mint a hagyományos főzési módszerek, ráadásul rövidebb idő is szükséges az ételek elkészítéséhez, általában ezek a sütők a legkíméletesebbek. A Cornell-egyetem kutatói a főzés vízben oldódó vitaminokra gyakorolt hatását vizsgálták, és megállapították, hogy míg a spenót a mikrosütőben szinte a teljes foláttartalmát megőrzi, tűzhelyen főzve 77 százaléka elvész. 

Az is kiderült, hogy a mikróban elkészített szalonnában jelentősen alacsonyabb a rákkeltő nitrozaminok szintje, mint a hagyományos módon sütött szalonnában. Ami a főzelékféléket illeti, a víz hozzáadásával igen sok tápanyag elvész. A brokkoli például vízben főzve antioxidáns-tartalmának 74-97 százalékáét elveszítheti, míg víz nélkül párolva a legtöbb tápanyag megmarad.

Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a mikrohullámú sütőben általában nem vesznek el az élelmiszerek tápanyagai. 

Gyakorlatilag teljes a tanácstalanság köreinkben: akkor most jó a mikró vagy nem? Veszélyes vagy nem? Ugyanannyi kísérlet igazolja a káros hatását és a hasznos voltát is. Mi tegyünk ha egy mindennapi jelenség vagy használati tárgy mellett vagy ellen nem lehet egyértelműen pálcát törni?  A döntést mindenki meghozza maga. Mi a magunk részéről eldobtuk a kalapácsot amivel össze akartuk törni a mikrót és minden menni fog tovább, mint eddig is, azzal a különbséggel hogy két lépéssel távolabbról fogjuk szemlélni a sütőben melegedő ebédünket. És kíváncsian várjuk egy esetleges perdöntő megállapítás publikálását.

Ha van tapasztalatod véleményed, rendelkezésedre áll kutatási információ - várjuk!