Magas páratartalom = magasabb fűtésszámla

A párásodásért sok esetben a helytelen szellőztetés és a túl magas beltéri páratartalom a felelősek, amelyek az egészségügyi kockázatokon túl a pénztárcánkat sem kímélik, kár 20 százalékkal is növelheti a lakás fűtési igényét. Az Inoutic szakemberei szerint a probléma sok esetben a nem megfelelő szellőztetésre vezethető vissza.

Páralecsapódás akkor keletkezik, amikor a meleg és nedves levegő hidegebb felülettel érintkezik. Az ablakok esetében ennek a jelenségnek számos oka lehet. Az esetek többségében nem az ablak, hanem használatának módja miatt alakul ki a harmatképződés.

Ügyeljünk a nedvességre!

Nem sokan fordítanak figyelmet otthonuk páratartalmára, pedig egy 70%-os páratartalmú helyiség felfűtésének hőigénye akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy 45%-os páratartalmú helyiségé. A közegészségügyi előírások a 30-70% közötti beltéri páratartalmat tartják elfogadhatónak, az ideális érték 40%. A hosszú távon 50%-nál magasabb páratartalom már egészségügyi komplikációkat idézhet elő. Annak érdekében, hogy a levegő áramlása szabályos legyen, a hő forrását mindig az ablak alá, vagy az ablak közvetlen közelében kell elhelyezni. Annak érdekében, hogy elkerüljük a szintén párásodást okozó „hideg zsebek”, azaz az ablakon az egyenlőtlen hőeloszlás következtében kialakuló hideg- és párafoltokat, hűvös napokon inkább húzzuk fel a reluxákat, húzzuk el a vastag sötétítőket. Mindazonáltal ahhoz, hogy eredményesen léphessünk fel a párásodás ellen, pontosan meg kell határoznunk, hogy az hol keletkezik.

- Az ablaküvegek kívülről párásodnak – Ez annak a jele, hogy az ablak kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Hibáról tehát nem beszélhetünk, csupán a külső időjárás változékonysága miatti természetes jelenségről van szó.

- Párásodás az ablaküvegek között – Ezt a jelenséget az okozza, hogy az ablaküvegek közötti térbe – amelynek normál esetben hermetikusan zártnak kell lennie – levegő kerül. Előidézheti az üvegfelületen lévő repedés, vagy az, hogy nem tökéletes a keret és az ablaküvegek illesztésének a tömítése.

- A keret bepárásodása a funkcionális résben vagy a belső oldalon – Az ablakkeretek párásodása komoly problémát jelent, ugyanis, ha az ablakkeretben megfagy a lecsapódott pára, akkor az helyrehozhatatlanul károsíthatja az ablak tömítését. Előidézheti az ablak és a falazat közötti rosszul kialakított, hőszigetelést nem tartalmazó csatlakozás, de kialakulhat a nem megfelelő szellőztetés miatt is. E hiba tényleges okának kiderítését minden esetben bízzuk szakemberre.

- Az ablaküvegek párásodása az ablak belső oldalán – A leggyakoribb problémák egyike, amelynek hátterében az ablaküveg alacsony belső felületi hőmérséklete és a lakásbelső légterének magas páratartalma áll. A legújabb szabványok követelményeinek megfelelő ablakoknak nem lenne szabad párásodniuk. Amennyiben mégis előfordul ez a jelenség, akkor vizsgáljuk meg a belső terek használatának a módját, illetve ellenőrizzük, hogy betartjuk-e a helyes szellőztetés szabályait.

Rés- vagy keresztszellőztetés: nem mindegy

Helyes szellőztetéssel meg lehet szabadulni a nemkívánatos nedvességtől. A résszellőztetés, amikor csak résnyire nyitjuk meg az ablakot hosszan tartó szellőztetésre nem ajánlott, mivel ez az ablak körüli falazat jelentős lehűlésével jár együtt. Hirtelen szellőztetés esetén rövid időre (4-10 percre) kell sarkig tárni az ablakot, így gyorsan és minimális energiaveszteség mellett valósítható meg a helyiség levegőcseréje.

A keresztszellőztetés nem más, mint a kereszthuzat, amikor egy pillanatra (2-4 percre) nemcsak az ablakokat, hanem az ajtókat is sarkig tárjuk, és a léghuzat elvégzi a helyiség csaknem teljes levegőmennyiségének cseréjét. Ez a szellőztetési módszer a leghatékonyabb, mivel a falak nem hűlnek le. Napjában többször is így kellene szellőztetnünk, de a szellőztetés megkezdése előtt ne felejtsük el kikapcsolni vagy minimumra csökkenteni a fűtést.

Szellőztetés „csukott” ablak mellett – nem ajánlott

Bár az ablakok túlnyomó többsége rendelkezik úgynevezett mikroszellőzővel, a szakemberek több oknál fogva sem ajánlják a szellőztetés ezen módját. Az alacsony szintű légzáróság nem biztosítja a belső terek szükséges levegőcseréjét, a funkcionális résben továbbá páralecsapódás alakulhat ki, vagy odafagyhat a tömítés. Ráadásul a nyitott mikroszellőző mellett csökken az ablak hangszigetelő képessége, de megkönnyíti a betörők dolgát is.

Ennek ellenére két megoldás is van arra, csukott ablak mellett szellőztessünk. Az első lehetőséget a szellőzőcsatornák rendszere jelenti, amikor nyílásokat marnak az ablakkeretbe, amelyeken keresztül a levegő ki- és befelé áramlik.

Ebben az esetben is fennáll a veszélye annak, hogy az ablakkeret belső oldalán lecsapódik a pára. A legfejlettebb módszer a láthatatlan szellőzőcsappantyú alkalmazása, amikor ablakkeretre erősített csappantyú a levegőcserét lehetővé tevő szelepként működik, amely az ablak lényeges tulajdonságainak megőrzése mellett (beleértve a hőveszteség minimalizálását és a zajszigetelést is) biztosítja a belső helyiségben a levegő állandó körforgását.

Jó minőségű ablakokkal a páralecsapódás ellen

Az új ablakok kiválasztásakor részesítsük előnyben a jó minőségű ablakkereteket és a jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező üvegezést. A kettős üvegezés hajlamosabb a páralecsapódásra, mint a háromrétegű, amelynél lényegesen magasabb az üvegtábla felületi hőmérséklete.

Általában olyan ablakprofilokat érdemes választani, amelyek nagyobb üvegezési mélységet tesznek lehetővé; a jobb minőségű profilok 20-25 mm üvegezési mélységgel számolnak. Az Inoutic által gyártott Prestige és Eforte rendszerek 25 mm mély üvegezési horonnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az üveget kb. 20 mm mélyen illesztik be a keretbe. A párásodás ellen tehát a szakszerűen beszerelt, minőségi üvegezésű ablakokkal védekezhetünk a leghatékonyabban, de lényeges, hogy ügyeljünk a belső terekben a nedvességre, és hogy egész évben rendszeresen, kellő mértékben szellőztessünk.

Forrás: energiaoldal.hu