A néhány nappal ezelőtt megjelent napelemmel kapcsolatos összefoglalónkhoz hasonlóan, most azt vizsgáltuk hogy pénzügyileg érdemes-e belevágni napkollektoros rendszer beruházásába. Elöljáróban annyit, hogy míg az előző írásunkban említett napelemes rendszer áramot, addig a napkollektoros rendszer melegvizet termel. Előbbivel áramszámlát, utóbbival gázszámlát takaríthatunk meg. Ezen belül is a napkollektoros rendszereknek azt a verzióját elemeztük amely mind a fűtéshez, mind a melegvíz fogyasztáshoz szükséges melegvizet előállítja. Ez egyébként a drágább, de egyben jóval hasznosabb rendszer - hiszen a gázfogyasztásra elsősorban a fűtés és nem a melegvíz-termelés miatt van szükség.
A rendszernek egyik oldal felől nézve van létjogosultsága, hiszen egy átlagos önálló fűtéses (nem panel) háztartás gázfogyasztása 30-40%-kal magasabb éves szinten, mint az áramfogyasztása, tehát magasabb bázisból tudunk megtakarítani.
Másfelől nézve a napkollektoros rendszerből elméletileg is jóval alacsonyabb hatékonyságot lehet kihozni, mint a napelemes rendszerből, hiszen éppen télen van szükségünk a termelt energia túlnyomó részére, mivel ekkor fűtünk, ezzel szemben a napsütéses órák száma jelentős mértékben a nyárra korlátozódik, amikor a fűtéshez meleg vízre egyáltalán nincsen szükség (gyakran zuhanyzáshoz sem). Az áramhasználat ennél jóval egyenletesebb, még akkor is ha télen a rövidebb nappalok és hosszabb éjszakák miatt több világításra és több áramra van némileg szükségünk mint nyáron.
Sajnos az is különbség a napkollektor és a napelemes rendszerek között, hogy az előbbi telepítése jóval bonyolultabb, nagyobb valószínűséggel komolyabb épületgépészeti beavatkozások is szükségesek, hiszen a tetőn lévő csöveket a tipikusan nem padláson hanem pincében lévő melegvíztermelő rendszerrel össze kell kötni.
Mindezek az előnyök és hátrányok persze elég jól számszerűsíthetőek. Előző cikkünkhöz hasonlóan nem vizsgáljuk sem a rendszerek technikai paramétereit, sem az ökológiai hatékonyságát, csupán azt, hogy pénzügyileg érdemes-e egy ilyen beruházásba belevágni. Nézzük a számokat:
1. Nézzük a következő háztartást illetve napkollektor rendszert.
A rendszer 100-120 nm-es ingatlan és 3-4 fős háztartás energiaigényére van szabva. A telepítési költség 2.000.000 forint (amennyiben nincsen szükség jelentősebb épületgépészeti beavatkozásra).
2. Mennyi az éves fűtési energiaigénye ennek a háztartásnak és mennyi az éves átlagos gázszámla?
Ehhez vegyük alapul, hogy Magyarországon egy lakás éves átlagos fűtési energiaigénye 200 kWh m2-enként, adott továbbá a gáz fűtőértéke és ára. Ezek szorzatával:
A háztartás fűtési energiaigénye 24.000 kWh, ami 286.000 forint éves átlagos gázszámlát jelent.
3. Mennyi a kérdéses napkollektor rendszer energiatermelése?
Ehhez segítségül hívhatunk egy német szolgáltató kalkulátorát (http://www.viessmann.hu/hu/services/toolbox/interaktive_programme/esop-online.html), ahol különböző átlagértékek alapján a következőt kapjuk
Rendszerünk energiatermelés átlagosan évente 7.000 kWh.
4. Mit nyerünk ezzel pénzügyileg?
Kedvező esetben megtakaríthatjuk a gázszámlánk cca 30-35%-át éves átlagban vagyis évente cca. 80.000 forintot. Ez 10 év alatt még mindig csupán 800.000 forint megtakarítást eredményez, miközben a rendszer bekerülési költsége 2.000.000 forint volt és akkor még nem számoltunk a rendszeres és rendkívüli karbantartási költségekkel.
Következtetés: napkollektor rendszer megtérülése - ellentétben a napelemes rendszerrel - továbbra is igen alacsony, megtérülési ideje több mint 20 év, hozama nem számszerűsíthető. Amennyiben lesz a jövőben állami támogatás meghirdetve a rendszerre, pl. 50%-os támogatás, akkor persze mások lesznek a számok, de ez a közeljövőben nem várható. Érdemes várni, amiatt is, mert a napkollektor esetében is a rendszerek árának csökkenésére lehet számítani a rendszerek iránti növekvő kereslet miatt.
No comments:
Post a Comment