Influenza szezon van sajnos - sokan fújjuk az orrunkat. Ezzel kapcsolatos egy tanulmány amit 1995-ben készítettek a Duke University kutatói. A kutatás arról szólt, hogy komolyan megvizsgálják melyik a környezetbarátabb: a papír vagy a textil zsebkendő használata.
A vizsgálat elég komolyan figyelembe vett és számszerűsített gyakorlatilag minden jelentősebb környezeti hatást, tehát kiterjedt tudományos munka áll mögötte és mivel csak az Egyesült Államokban évi 10 millió tonna felett van az elhasznált papírzsepkendő mennyisége a kérdésnek van súlya nagy léptékben.
A vizsgálat elég komolyan figyelembe vett és számszerűsített gyakorlatilag minden jelentősebb környezeti hatást, tehát kiterjedt tudományos munka áll mögötte és mivel csak az Egyesült Államokban évi 10 millió tonna felett van az elhasznált papírzsepkendő mennyisége a kérdésnek van súlya nagy léptékben.
Mindezek ellenére sem tudjuk az "érdekes" jelzőhöz képest más jelzővel említeni egy ilyen hasznosságát tekintve sok kérdőjelet tartalmazó tudományos munkát. Nézzük a megállapításokat egymás után:
1. Súly és élettartam
Papírzsebkendő: 1g 1 használat, Textilzsebkendő: 15g átlagosan 520 használat.
2. Vízfelhasználás.
Papírzsebkendő esetében egy darab előállításához 2.2 liter víz felhasználása szükséges, ami a fa felnevelésének vízigényéből és a gyártás során felmerülő vízigényből adódik. Mosási költség értelemszerűen nincsen. 2.2 liter egy "orrfújás" vízköltsége. Egy textilzsebkendő alapanyagának az előállításához sokkal több víz szükséges, mint a papírhoz. Az alapanyag növény felnevelni, stb összesen 165 liter vizet igényel a tanulmány számításai szerint.
A textilzsebkendőnek a rendszeres mosása is vízigényes. Egy A kategóriás mosógép esetében az egy mosás során a textilzsebkendőre eső vízigény 0,15 liter.
Összességében azonban mégis a textilzsebkendő lehet a hatékonyabb, hiszen 520 használat esetén az egy-egy használatra ("orrfújás") már csupán 0,47 liter vízfelhasználás esik, szemben a papírzsebkendő fent említett 2,2 literével.
Winner: Textil.
3. Energia.
Pontosan háromszor akkora energiát igényel a fa felnevelése és feldolgozása, mint a textil előállítása úgy általában. Egy darab papírzsebkendőre vetítve az energiaigény azonban már csak 0,013 kWh, míg egy darab textilzsebkendő előállításának energiaigénye 0,78 kWh. Textilzsebkendőnél további energiát igényel a mosás is, viszont az 520-szor felhasználható. Így összességében egy textilzsebkendő használat energiaigénye: 0,01 kWh.
Winner: Textil.
4. Hulladék.
Papírzsebkendő jelentős mennyiségű hulladékot termel. Részben az előállítása, részben pedig az, hogy a használt papírzsebkendő nem kerül újrafeldolgozásra, így az maga is nettó szemét. Egy darab papírzsebkendő által keletkező szemét tehát 1,3 g. A textilzsebkendővel kapcsolatos szennyezés leginkább abból a szennyezésből ered amit a (szén)erőművek bocsátanak ki, előállítandó a mosáshoz szükséges energiát. Mégis a mosásonkénti energiához szükséges CO2 szennyezés csupán 0,05 g.
Winner: Textil.
Mi a verdikt?
Ha valóban sokszázszor használjuk a textilzsebkendőt akkor egy zsebkendő használat, mind vízben, mind energiában, mind szennyezésben mérve kevesebbe kerül, mint a papírzsebkendő esetében. Persze a feltételek jelentősen változtak 1995 óta: energiahatékonyabbak lettek mosógépek, újrafeldolgozott papírból készül a zsebkendő, stb - tehát ma már a kutatók lehet más következtetésre jutnának. De miért jó is mindezt tudni? Erre a kutatók a tanulmányukban már nem tértek ki.
Forrás: http://www.greenlifestylemag.com.au/features/1046/tissues-vs-handkerchiefs
No comments:
Post a Comment